hétfő, augusztus 03, 2009

.........


Nem vígasztalt soha a más baja, de a tudattól, hogy nem vagyunk egyedül a problémákkal, kicsit könnyebb volt, ha valaki gondjait olvastam. De most...... besokalltam. Nagyon fáj, hogy velünk együtt más, sok embernek is komoly bajai, gondjai, betegsége, nyűgje, nyavalyája van. Sírhatnékom van.... most semmi és senki nem tud segíteni... de az idő mindent megold. Vagy így, vagy úgy.... Majd jövök.

8 megjegyzés:

GGabi írta...

Szia Juci!
Nagyon várunk vissza!
Remélem nincsen nagy baj tudod mi veletek vagyunk!
sok sok puszit küldök***
GG

Szilvia: xenia013 írta...

Szia,

Remélem nincs nagy baj, nagyon várunk vissza.
Mi veled vagyunk, jóban-rosszban, kitartás.

Sok puszit küldök!!!

Patri-cica írta...

Jaj...

Nem szeretem,ha így írsz!:(
Kitartás!

Sose felejtsd:
"Örökké nem eshet!"

Rengeteg puszi nektek!

linbori írta...

♥♥♥

Vica írta...

♥Szertném,ha tudnád,hogy eddig nekem Te nyujtottál,vigaszt,(ha épp olyanom volt)az irásaidal:)Ahogy irtad,mindig jobb lett a kedvem,!Remélem,én is tudok seggiteni,abban,hogy a kedved jobb legyen,annak szivböl örülnék!Nagyon jó,hogy ekkora Optimizmusod,van,de amennyi gondod van nemcsodálom,hogy néha ijet irsz!De veled,vagyunk,remélem ezt tudod és segitt♥♥♥Pusszancsom:)

Perec írta...

sok szivecske

Lidi írta...

Erzsébet írta...

gyere beszélgetünk egy jót!!!Puszika várlak